Április 2-án Esztergomban a helyi hulladékszállítással foglalkozó cég, az Eszköz Kft. székhelyénél rendeztek demonstrációt, amelyen mintegy 40-50 szimpatizáns vett részt. A tüntetés főszervezője Kovács Géza, az egyik városi lokálpatrióta irányultságú lap főszerkesztője volt. A felszólalók elsősorban a március 25-i népszavazás eredményéről és körülményeiről, illetve az érvénytelenség miatt a továbblépés lehetőségeiről mondták el véleményüket, felvázolva az esetleges alternatívákat, célkeresztben a polgári engedetlenség akciójának meghirdetésével.

Kovács Géza beszéde elején röviden ismertette a népszavazás eredményeit, megköszönve a részvételt annak a 8123 főnek, aki élt választójogával és elment szavazni. Válaszolt Steindl Balázs, a helyi Fidesz frakcióvezetőjének azon felvetésére, miszerint a nem szavazó 16000 ember a jobboldali pártot támogatná; ezt egyszerű csúsztatásnak, hazugságnak nevezte.

A népszavazás eredménye szerinte mindenképpen kényszerítő erő kell, hogy legyen, hiszen az igenek elsöprő győzelmével ért véget.  Analógiaként hozta fel azt az esztergomi példát, mikor 2008-ban a helyi Fidesz kezdeményezésére Meggyes Tamás, az akkori polgármester városfejlesztési koncepciója, az ún. Gyarapodás Programja gyorsításáról kérdezték a választókat. Az eredmények kísértetiesen hasonlítottak a mostaniakhoz, hiszen többségben voltak az igenek, de a részvételi arány szintén 50% alatt volt.  Meggyes Tamás viszont feljogosítva érezte magát, hogy koncepciója győzelmét hirdesse, sőt ígéretet is tett, hogy látva a részvételi adatokat, az 50% elérésének esélytelenségét, a Parlamentben kezdeményezni fogja, hogy 25%-ra szállítsák le az érvényességi küszöböt- mondta el Kovács Géza.

Ebből kifolyólag beszélt az esztergomi patthelyzetről, a képviselőtestület és a polgármesternő, Tétényi Éva kapcsolatáról, összeférhetetlenségéről. Kiemelte a polgármester párton kívüliségét, illetve ezzel összefüggésben a lokális politika pártok felettiségét; mind elmondta, akármennyire próbálja a Fidesz azt a képet továbbadni a közvéleménybe, hogy Tétényi Éva a baloldal embere, nem erről van szó. A lényeg a helyi ügyeken van, amelyek nem pártpolitikai sasszék. Tétényi Éva személyében végre a lokális politika fontossága, az emberek akarata kerülhet terítékre a városban az országos pártpolitikai viszálykodás leképződése helyett.  „Végre van egy tisztességes polgármesterünk, össze kell fognunk, mögé kell állnunk”- jegyezte meg Kovács Géza.

A demonstráció folytatásaként a Józsefvárosi Lokálpatrióta Kör egyik képviselője szólalt fel. Többek között beszélt az esztergomi referendum kapcsán a józsefvárosi népszavazásról, amelyen három, a hajléktalanokat érintő kérdésben nyilváníthattak véleményt a kerületben lakók. A jogosultak csupán egy hatoda jelent meg, de az igenek száma 80% körül mozgott. Kocsis Máté, a fideszes színeket képviselő polgármester azonban kommunikációjában sikeresnek minősítette az elért eredményeket, később pedig a referendum elemeit a szavazás végeredményének megfelelően be is vezették a kerületben.

Elmondta, hogy nagyon érdekesnek találja, hogy Budapesttől északabbra, Esztergomban az érvénytelen népszavazást már sikertelennek könyvelik el. Ő is beszélt a helyi ügyek, a lokális politika elsődlegességéről, mint mondta „ezek a kérdések a szorosabban vett hétköznapjainkat érintik, nagyobb hatással vannak ránk a mindennapokban. Schmitt Pál is fontos, de a helyi ügyek jobban érdeklik az embereket, a városok lakóit”. Megjegyezte azt is, ha a képviselők nem az emberek érdekében cselekednek, a polgároknak joguk van őket felkeresni, esetlegesen fellépni velük szemben. Kiemelte még, hogy alulról lehet a rendszert is megfogni esetlegesen, ezért a közvéleménynek Esztergomra kellene figyelnie, hiszen itt elindult valami, folytonos az alternatíva-, a megoldáskeresés.

Ezután Kovács Géza vette vissza a szót. Kiemelte, hogy a népszavazás kapcsán az ország Esztergomra figyelt, itt lehetett volna látni, hogy a választói közömbösség legyőzhető bizonyos keretek között. A népszavazás után sok fórumon olvasta, hogy számon kérik az esztergomiakon az érdektelenséget. Erre válaszul elmondta, hogy több dolog vezetett a népszavazás eredménytelenségéhez. „Hiszen, ha megnézzük a részvételi követelményt, már akkor láthatjuk, hogy ez egy halálra ítélt referendum volt. Lehetetlen volt elérni az 50%-ot”. Tiszteli a kampányolókat, akik belekezdtek, de megjegyezte azt is, hogy túl jóindulatú iránya volt az egész szervezkedésnek; jóindulattal pedig Esztergomban nem lehet nyerni. Megpróbálták úgy elérni céljaikat a rendezők, hogy nem vittek bele személyeskedést, gondolták így több embert megnyerhetnek a szavazásra. De ez nem jó stratégia volt, mert igenis kell a személyeskedés, rá kell mutatni a volt polgármester és jelenleg is fideszes országgyűlési képviselő, Meggyes Tamás piszkos ügyeire. Tudatosítani kellett volna az emberekben, hogy ki áll a jó, és ki áll a rossz oldalon –mondta el Kovács Géza.

Amatőrség volt azt gondolni, hogy ezek az empatikus eszközök célra fognak vezetni, hiszen az ellentábor, a helyi Fideszhez közeli szekértolók, mint például a Hídlap nevezetű havi kiadvány publicisztikájában, erőteljes agitációjában, sőt néhol a valóságtól elrugaszkodott tényközlésében legyűrte a másik oldal szócsövét, a teljesen apolitikus Szerda című hetilapot. Másrészről sok volt a kérdés. 11 kérdés helyett lehetett volna 4-5 fontosabb dolgot kiemelni, és ezekről megkérdezni a lakosságot, többek között ezt szorgalmazta Tétényi Éva is- mondta el Kovács Géza.

Beszédének befejező aktusaként a polgári engedetlenségéről beszélt, hiszen a népszavazás sikertelensége után ezen lépcsőfok meglépése következhet.  „8000 szavazat nem veszhet kárba. Oda kell mennünk a jövő pénteken esedékes képviselő-testületi ülésre és nyomatékot kell adnunk követeléseinknek, természetesen mindezt erőszakmentesen”. – mondta Kovács Géza. 

Esztergomban a március 25-én tartott, a városi közszolgáltatásokat érintő népszavazás érvénytelen lett, mivel a választásra jogosultak csak kicsit több, mint egy harmada jelent meg az érvényességi 50%-os részvételi küszöbhöz képest.