Esztergom képlete szubjektívan = Van egy maréknyi ember, aki folyamatosan kritizál. Velük szemben van egy tucat ember, aki viszont tesz valami konstruktívat a városért. Kettőjük között pedig van egy hatalmas rész, amelyik csak úgy teng-leng; oda csapódik, ahová éppen az adott pillanatban gondolkodása, véleménye tereli. Itt azért hosszan lehetne még differenciálni ezt a nagy tömböt; most nem tesszük.

Viszont annál inkább megpróbálom magam elhelyezni ezen a saját szubvencióim által kreált szubjektív spektrumon. Én a középen vagyok mindenképpen. Viszont-viszont néha van véleményem, néha már lappangóan a hányinger is kerülget, ezért leírom a meglátásaimat.

Ennyit bevezetésnek, és hogy miért volt ezt fontos elmondani? Az kiderül majd az írás végén – hadd éljek ezzel a mikszáthi retorikai formációval.

Lényegi rész: több napja gondolkodom, hogy kéne írni egy választ a HVIM (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom) Tétényi Évának írt nyílt levelére  (tudniillik: a szervezet azért szólította meg a polgármestert, hogy intézkedjen a horthyszoborleöntő Dániel Péter nemkívánatos személlyé tételéről Esztergomban – a levél teljes terjedelemben olvasható a poszt végén).

Lehet, nem az én tisztem lenne válaszolni, de engem is megszólított az írás, ha már történelmet hallgatok éppen, illő lenne egy derék, jól irányzott riposzt visszavágásként- gondoltam, mert nem értettem egyet a szervezet, a hatvannégyvármegyések véleményével, hiszen nem éreztem ezt annyira fontosnak az adott pillanatban. Viszont ahogy továbbgördültek az események; egyik napról a másikra újabb szoborgyalázásokról hallunk, lassan kezdek nekik igazat adni, mert a kedves ügyvéd úr elindított egy lavinát, ami a szimbolikus szarságok tengerébe torkollik ismét.

Szóval (immár) én is amellett kardoskodnék, ha nem is ilyen drasztikusan egy nyílt levél formájában, hogy Dániel úrnak valóban semmi keresnivalója a városban, s főleg nem Tétényi Éva társaságában, aki lassan Magyarországon a béke apostolnője lesz; az összefogást hirdeti fennen. Ebbe az attitűdbe sehogy sem fér bele Dániel Péter tette, hiszen ő megosztó (de Horthy nem az?!).

Ellenben amit mindenképp el kell, hogy mondjak: vannak itt érvek, meg ellenérvek Horthy ellen és mellett; viszont ami alól nem bújhat ki a kormányzó (és éppen itt üvölt a bűnössége), hogy még is csak felelős volt azokért az emberekért, akik magyar állampolgárok voltak, még ha vallásuk nem is egyezett meg a többségi társadalom spirituális normáival.

Befejezésként: ami viszont egyre dühítőbb - és most térjünk vissza a jelenre, a valós problémákra fókuszálva, Dánieleket elfelejtve a francba -, hogy teljesen értelmetlen dolgokról megy a vita a Szeretgom fórumain is.  Szó van az EsztergOHM szervezet esetleges hatalmi törekvéseiről, konstellációiról; aztán jön a Jobbik, amelyik nem is tudom, miért, de feszegetni kezdi, mi történne, mit tudna csinálni Kovács Géza, ha bekerülne a testületibe… elképesztő. Méghozzá az a sci-fi az egészben, hogy feltételezésből indult ki az egész vita, de mindkét fél komolyan vette… Ezek után tényleg nem úgy tűnik, hogy lesz muníció a valós problémákra, mi több, aki felvállalja a tényleges megoldandó ügyeket, szervez a megoldás végett demonstrációt, azt is vaktölténnyel lövik. Ő pedig felindulásában már a vaktöltényről is elhiszi, hogy valódi…

Hogy miért volt ez mind fontos? Arra pedig már írásom elején utaltam – hadd éljek ismét csak Mikszáth ezen fondorlatos kreációjával.

HVIM nyílt levele:

Tisztelt Polgármester Asszony!

A mai híradások első helyen közölték, hogy Dániel Péter nevezetű hungarofób ügyvéd, az éj leple alatt vörös festékkel öntötte le Kerekiben Horthy Miklós szobrát. A 90-es években tisztázódott a volt kormányzó szerepe, akit azóta újra temettek immár idehaza. Dániel úr teljes történelmi tudatlansága valósult meg a tettben, a hozzáfűzött kommentárjai, és az otthagyott üzenete, még az alapvető olvasottságot is nélkülözte. 

Szakmailag is gyenge lehet ez az ügyvéd, ha nyíltan merte vállalni a tettét. Ez kimeríti a garázdaság, és a rongálás fogalmát. Férfiként még inkább gerinctelen, hisz előtte cinikusan provokálta a motorosokat, de cselekedni, már csak az éj jótékony sötétjében mert. Tette alattomos, undorító, és leginkább a magyarság elleni hangulatkeltésre alkalmas. Kérdezzük, mi történne velünk, ha esetleg holokauszt emlékművet rongálnánk meg? Ez legalább olyan mértékben megengedhetetlen és tűrhetetlen.

Ezért a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Esztergomi Szervezete kéri Önt, hogy Dániel Pétert nyilvánítsa nemkívánatos személynek Esztergom városában. Ennek érdekében mozgalmunk minden lehetséges jogi eszközt meg fog mozgatni.

Tisztelettel:
A HVIM Esztergomi szervezete.