Mi történt a "Szent István Gimnáziumban" az igazgatóválasztás óta? - avagy egy falragasz anatómiája.

Idézet a megválasztott igazgató pályázatából: 

"Nem látványosan új, drákói szigort meghirdető korszak nyitányát kell bejelenteni, mert az tanárban, szülőben és különösen diákban dacos ellenállást válthat ki." (Isépy Gábor)

Eközben viszont a következő, feltehetőleg a diákság berkeiből kikerülő felirat fogadhatta minap az iskola folyosójára tévedő érdeklődőt, ami épp a fentebb említettek ellenkezőjét sugalmazza (Megkérném a kedves diákokat, hogy az iskola kaput szíveskedjenek kibontani, mert akkora arcom van, hogy nem férek be rajta. Tisztelettel: Isépy Gábor).

Isépy Gábor pályázatában rendet ígért, hiszen egyik legneuralgikusabb pontként az iskola életében a fegyelem hiányát jegyezte fel - szerintem ez mindenképpen visszavezethető az előző vezetés gyengekezű ténykedésére, illetve tapasztalatlanságára, ami már megfigyelhető volt a "szentistván" körüli herce-hurca hónapjaiban is, hiszen Kurnász László személyében egy olyan embert nevezett ki igazgatónak az akkori városvezetés, akinek nem volt meg a kellő tapasztalata, illetve a gimnázium belső viszonyait sem ismerte. Kalandorként érkezett a középiskola életébe, személyes kihívásként tekintett az igazgatói posztra, ahogy ennek többször hangot is adott nyilatkozataiban. 

Innen kiindulva kell szemlélnünk a faragasz megfogalmazását. Az erősebb fellépés, az esetleges szidalmazás a kialakult légkörben mindenképpen egyfajta ellenállással számolhat. Az új igazgató pedig, nagyon úgy látszik, állja a szavát, és elindult az iskola fegyelmezésének aktusa. Másrészről viszont, úgy tűnik, hogy nem a pályázatban leírtak szerint történik a terv ütemezése, ennél sokkal drasztikusabb formákban kezdődött el a rendteremtés. Több forrásból értesültem, hogy - szerintem legalább is - túlzásokba menő dolgok is előfordultak (egyik osztályban például levetette a falakról a királyválasztási plakátokat, pedig ezek a képek egy osztálynak sokkal többet jelentenek, hiszen jelképezik az összetartozást, illetve, ha még korábbról vannak, a régi iskola szellemiségét, egyszóval emlékek).

Megint egy teljesen szervetlen dolog látszódik kibontakozni, amely nem számol ismét a régi hagyományokkal, és inkább a fegyelmezést helyezi előtérbe-erőtérbe. Ami pedig az indulatokat kiválthatja, hogy mindez hirtelen történik, talán a módszer sem a legempatikusabb - ahogy a felirat tanúsíthatja -, és ismét egy olyan tanár kezd el "dirigálni", aki csupán egy éve van az iskolában (bár pályázata alapján én is úgy ítélem, hogy egyes körülményekkel jobban tisztában van, mint a többi pályázó, viszont az elméleti koncepció lefordítása a valóságra már sokkal zötyögősebben halad).