Létező közösség

Poppycock

Reifikáljuk a várost, ahol a kontraszelekció virulens példányai vívják otromba szócsatáikat hétről-hétre. Est. 2012

2012.04.01. 12:48 edemo

Miért lépjünk túl a botrányon?

 

Adott két jól ismert szituáció, amitől hangos a belföldi és külföldi sajtó. Pro és kontra vélemények hada jelenik meg percről-percre, miközben mindenkinek van véleménye. De vajon mennyire okos dolog a végsőkig kitartani a vélt igazunk mellett?
 
 
Bármennyire is abszurdnak tűnik, az esztergomi képviselő-testület és köztársasági elnökünk helyzetében elég sok a hasonlóság. Amiben leginkább közösek, az a politikai botrány, ami körülöttük kialakult. Nem ők robbantották ki, mégis egy olyan politikai vihar alakult ki körülöttük, ami esélyes módon sodorhatja el őket. Ám ez várhatóan mégsem fog bekövetkezni.
 
Egyrészt azért nem, mert a jogrendszer pontosan szabályozza, hogy milyen esetekben lehetnek lemondathatók. Schmitt Pál jogilag sérthetetlen. Ebből következik, hogy felette nem áll senki az állami hierarchiában, eltávolításához mandátumának lejárta vagy egyéni döntése szükségeltetik. Az esztergomi képviselő testület Fideszes többségének megszűnési alternatívái (helyi önkormányzati választás napján lejáró mandátum, a képviselő választójogának elvesztése, az összeférhetetlenség kimondása, lemondása, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testületi ülésén, a képviselő-testület feloszlatásával, képviselő-testület feloszlása esetén) lényegében a képviselők közti szélesebb körű megegyezésben különbözik, a magasabb szintet elfoglaló köztársasági elnöktől.
 
Bár a köztársasági elnök eredeti funkcióját ugyanúgy gyakorolhatja, mint a krach kirobbanása előtt, erkölcsi méltóságát elvesztette, arról pedig már ne is beszéljünk, hogy iskolájának régi mulasztásával takarózik egy nyilvános bocsánatkérés helyett. A képviselő testület azonban egy légüres térben mozog, ahol a becsületes, konszenzuson alapuló politikai döntések meghozhatatlanok az ellenzék és a polgármester egyetértése nélkül.
 
A helyzet súlyos esztergomi és belpolitikai szinten is. Miközben Fellegi Washingtonban egyeztet az IMF-fel kötendő hitelmegállapodásról, Esztergomban kinéz egy újabb adósságrendezési eljárás, mivel a városnak több százmillió forintot kell befizetnie a központi költségvetésbe az állam által a várostól átvett intézmények után és amennyiben ez nem következik be az államkincstár élhet az inkasszó jogával.
A stabilizáció késedelme vitathatatlanul végezetes lehet mind Esztergom, mind Magyarország számára. A hitel ugyanis nem ördögtől való, ha a felvétel után megkezdődik olyan produktív ágazatok kialakítása, amiből finanszírozhatóvá válik a visszafizetés.
 
Ezen gazdaságélénkítő intézkedések azonban nem jöhetnek létre összefogás nélkül. Bármennyire is savazza ország-világ a köztársasági elnököt, érdemes lenne belegondolni, hogy ki robbantotta ki ezt az egészet? Egy magyar ember és ennek isszuk a levét. Rajtunk röhög ország-világ mikro-szinten, makro-szinten viszont komolytalan és instabil képet festünk a jövőbeli hitelezőink előtt, nélkülük viszont, szinte lehetetlen a kilábalás.
 

 

1 komment · 1 trackback

Címkék: imf esztergom schmitt pál konszenzus


2012.03.31. 02:45 wSzabolcs

MSZP, az alternatív gondolkodás szarkofágja

 

 

Az MSZP fáklyás demonstrációt szervezett pénteken a Parlamenthez Károlyi Mihály szobrának elszállítása miatt. Mindenkor aktuális és a múlthoz való viszonyulás szempontjából fontos téma ugyanis, hogy ki marad benn egy nemzet panteonjában, illetve ki kerül ezen kívülre. Deák Ferenctől kezdve a múlt kiemelkedő alakjainak megítélésében a konszenzus sok helyütt foszlani kezd. Károlyi Mihály alakját is a kollektív emlékezet megosztó irányzata lengi körül. Ez az értelmezési mezeje a szocialisták pénteki akciójának, viszont az időpont kiválasztása, elsősorban Schmitt Pál plágiumügye miatt, nem eredményezte az elvárt reakciókat, a politikával foglalkozó szcéna is elsiklott az esemény mellett. Viszont jól szemlélteti a baloldali párt alternatív megoldási kísérleteit; mondhatnám úgy is, hogy időzavarban szenvedő szemléletét.   

Ennek bemutatására jó példát kínál a március 15-i Esztergomba kihelyezett megemlékező aktusuk, amelyet a megszokott aktuálpolitikai töltetek uraltak, így érthető és természetes módon keveredett bele az esztergomi helyzet is a beszédekbe. Hiszen, ahogy azt az emlékezésen Horváth Csaba is elmondta, Esztergom a Fidesz kísérleti laboratóriuma, ahol tesztelik, hogy meddig lehet elmenni az önkormányzatiság lebontásában. Március 30-án tartott fáklyás felvonulásukon pedig többek között azt vetették a kormánypártok elé, hogy Károlyi szobrának elszállításával a kormány "a köztársasági eszme jelképét, Magyarország jelenlegi államformáját támadtak meg a hatalom fedezékéből".

Céljuk mindkét esetben a jelenlegi kormánypárt - szerintük- antidemokratikus, tekintélyelvű rendszer kiépítését szorgalmazó intézkedés-kísérleteinek tudatosítása volt a közvéleménnyel.

Leginkább az időzítéssel van a legnagyobb probléma a szocialistáknál és nem az általuk felvállalt ügyek fontosságával. Nem a szabadságharc ünnepe a legmegfelelőbb  időpont, hogy felhívják a közvélemény figyelmét az esztergomi ügyekre, mivel ekkor a tekintetek a fővárosra terelődnek. Károlyi szobrának esetében pedig épp azt az időszakot választották, mikor a Parlament és környezete helyett a fürkésző, politika és közélet iránt érdeklődő szemek a Sándor - palotában zajló eseményekre koncentráltak. 

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest mszp fidesz esztergom schmitt laboratórium


2012.03.28. 13:56 edemo

Az esztergomi népszavazás háttere másként

A városi közszolgáltatásokat érintő népszavazás érvénytelen lett. Az egyértelműen “igen” válaszokat váró kérdéseket a szavazók demagógnak érezhették. A Fideszes röpcédulák, amik a nemleges válaszok helyett a távolmaradásra buzdítottak megmutatják: Esztergomban még mindig meghatározóbb tud lenni a Fidesz, mint Esztergomi Lokálpatrióták Egyesülete, a Haladó Esztergomért Egyesület, a Jobbik, az LMP és az MSZP együttvéve.
 
Jelenleg még mindig jelentős támogatottsággalbírakormánypárt. Esztergom vizsgálatakor különösen fontos a tartós és jelenleg is tartó Fidesz támogatottság, egy független polgármester ellenében is. Elméletileg ezzel nem is kéne, hogy probléma legyen, valójában viszont a Fideszes képviselő-testület és a polgármester kapcsolata nem felhőtlen, így két egymással szemben álló oldal alakult ki a városvezetésen és városon belül, akiknek érdekei közösek (a város talpra állítása az adósságrendezés közben és után), viszont annak módjai és folyamatában eltérő. Esztergom szerepe eközben folyamatosan felértékelődik az ellenzékiek szemében, március 15-én például Mesterházy Attila és Árok Kornél is beszédet mondott.
Ezért is fontos, hogy a népszavazást az Esztergomi Lokálpatrióták Egyesülete, a Haladó Esztergomért Egyesület, a Jobbik, az LMP és az MSZP kezdeményezte, a Fidesz nélkül.
 
A főként városi közszolgáltatásokat érintő kérdésekről történő népszavazás érvénytelen lett, ugyanis nem jelent meg az érvényességhez szükséges, minimálisan szükséges 11 880 választásra jogosult, csak 8123. Az okok közt sokat emlegetett már a többségében Fideszt támogatók távol maradása, de az nem, hogy ezt mi is váltotta ki. Ezzel szeretnék konkrétan foglalkozni. Amit kiemelnék, azok a kérdések. Egyrészt a kérdőív szerkesztési alapszabályokat figyelmen kívül hagyva: hosszúak, másrészt megfogalmazásuk sem elég könnyen érthető. 11 hosszú kérdés, egyikben még törvényre való hivatkozás is, amit az átlagszavazó nem ismer. A kérdéseket bár előzőleg közzétették, mégsem gondolom, hogy minden szavazó pontosan átolvasta volna és ebből levont következtetéseként ikszelte volna, az igent Annál inkább hangsúlyoznám a városban lévő plakátok és járdán lévő „11 kérdés 11 igen” felíratok hatását.
 
Összességében az evidens kérdések, mint például: egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzat a város számára legkedvezőbb ajánlatot válassza a piac ügyében? Természetesen az ilyen kérdésekre a közérdekeit szem előtt tartva mindenki igent mondana. A kérdés viszont önmagát válaszolja meg, hiszen ki ne értene egyet azzal, hogy a legjobb pályázó nyerje meg a közbeszerzést? Ez a városvezetésnek és a választópolgároknak is érdeke. A kérdések túl egyértelműek voltak és inkább propaganda célokat szolgáltak, mondhatni egyfajta legitimációt kívánt adni a kormánypárttól független kezdeményezőknek, ez viszont láthatóan nem sikerült nekik. A Fidesz támogatók távolmaradása pedig egyfajta passzív ellenállásnak vagy politikailag: protest (nem-) szavazatnak tekinthető.
 
Hogyan tovább? Minden marad a régiben? - merül fel jogosan a kérdés: csakis az előítéletek és lakosság körében annyira jellemző gyűlölködés félretételével lehet előre haladni a közös cél felé. Az ugyanis mindenképp káros, ha a politikának ennyire átitató szerepe van az emberi kapcsolatokban és a hétköznapokban is, mint az utóbbi időben és jelenleg is az eltérő politikai preferenciák befolyásolták, hogy ki menjen el és ki maradjon távol. Gyanúsak lehettek az evidens kérdések és az arra adandó egyértelmű válaszok. A választók nem értették, hogy miért nekik tették fel ezeket a kérdéseket.
Esztergom tehát valóban meg kell újulnia, de nem a jelenlegi úton kell eljutnia addig, ugyanis bármennyire is többségében voltak az igenek, a lakosság nagyobbik része távol maradt, így érvénytelen lett a szavazás, és ezt tiszteletbenkelltartania azoknak is, akik elmentek. Szépíteni lehet, de ezek lesznek a jövőben is a figyelembe vett tények.

 

Szólj hozzá!

Címkék: mszp fidesz népszavazás lmp lokálpatrióták


2012.03.28. 11:56 wSzabolcs

Esztergomi népszavazási "állatságok"

Némi túlzás, de azért a hétvégi népszavazás, az előtte folyó propaganda, illetve az utána elkezdődő melankólia sokakat megihletett, hogy állatos hasonlatokban fogalmazzák meg véleményüket. Ezek szerint vannak közöttünk birkák, élnek errefelé majmok és a város önmagában egy állatorvosi ló. Nem rossz, lassan tényleg olyan, mintha egy kísérleti farmon élnék itt Esztergomban. Viszont az a több mint 8000 szavazat azt mutatja, hogy aktivizálhatóak az emberek; ha még annyira rossz is a kommunikáció. Próbálkozunk.

(„NE SZAVAZZ!” ellenkampány = orwelli állatfarm)
 
Erről bővebben olvasható itt és itt.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: népszavazás esztergom


2012.03.27. 13:15 wSzabolcs

Esztergomi laboratórium: a kísérleti ló befogása

Miről is szól az a lassan fogalommá rögzülő kifejezés, hogy Esztergom olyan, mint egy laboratórium? Többféle választ is kaphatunk rá; illetve több oldalról közelíthető meg a kifejezés tartalmi része. Lánczos Vera a Galamus-csoport honlapján úgy fogalmaz, hogy Esztergom kapcsán, az ott történő politika, társadalmi csatározásokat elemezve tanulmányozhatóvá válik, hogy reagál a választópolgár, ha ráébred, hogy akaratát semmibe veszik.

A L’Humanité francia orgánum pedig azt írja, hogy Esztergomban derül fény arra, hogy mennyit bír el a magyar társadalom.

Március 15-i esztergomi kihelyezett MSZP megemlékezésen Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője pedig úgy fogalmazott, hogy a királyváros egy kísérleti helyszín a Fidesznek arra, hogy megtudhassa, meddig mehetnek el az önkormányzatiság lebontásában.

 

Összefésülve a megközelítéseket olyasmi olvasatot kaphatunk, hogy Esztergom Magyarországon belül az a hely, ahol a felfokozott politikai hangulat (fülkeforradalom után) nem tud elcsitulni, mivel a győztes és a vesztes egyenlő súllyal van jelen a városi közéletben az önkormányzati választások óta; ezáltal megfigyelhető az a szituáció, hogy mi történik, ha egy helyen nem a kétharmados kormánypárt tartja kezében a vezetést. Hogyan reagál erre a két oldal, illetve a választópolgárok; egyáltalán milyen eszközök vannak a választók, a kormánypárt, vagy az ellenzék kezében, hogy saját akaratukat érvényesíteni tudják? Felülről (kormány) vagy alulról (civil kezdeményezések) jön-e a megoldás, egyáltalán milyen hangnemben beszélnek egymással az érintett felek? A lőzung mikéntje pedig már az országban bárhol hasznosítható példát mutathat.

 

Hogy áll a helyzet pontosan? Adott a parlamentben egy kétharmados Fidesz-KDNP fölény. Esztergomban 1999-2010 között a fideszes színeket képviselő Meggyes Tamás volt a polgármester; de 2010 októberében a választók többségének akaratával egy független jelölt, Tétényi Éva lett Esztergom első embere. A város képviselőtestületében 15 helyből 10-et azonban fideszes jelöltek szereztek meg.

 

Ekkor alakult Esztergom laboratóriummá a közbeszédben; hogyan képzelhető el az együttműködés a független (de a helyi Fidesz szerint baloldali érdekeket képviselő) polgármesternő és a jobboldali párt városi képviselőcsoportja között? A válasz patthelyzet, megoldás nincs; csak éppen kísérletek kezdődtek a két fél részéről, hogyan lehet a saját maga irányába dönteni a mérleg nyelvét. De kérdés, hogy közben maga a város lakossága mennyire aktivizálható a célok érdekében; a kétharmados országgyűlési többség hogyan avatkozik bele a felmerülő problémákba; hogyan alakul át a városi társadalom, mikor minden értéket már a politika felől közelítünk meg; mikor ember és ember közötti kapcsolatot az szabja meg, hogy a sánc melyik oldalán áll; egyáltalán vannak-e még más értékek, mint a politikai hovatartozás. Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy érdemi előrelépés nem várható a közeljövőben, mivel személyes, olykor világosan érthető indulatok feszülnek egymásnak, amelyek az elmúlt évek történéseiből táplálkoznak, sőt egyre fokozódnak, ahogy a patthelyzet húzódik. Ez pedig nem jó jel az országra kivetítve, ha Esztergom a laboratórium, legújabb szóhasználatban már kísérleti ló.

 

A blog alapvető célja bepillantást adni az állítólagos „laboratóriumban” végbemenő történésekről, kísérletekről a közélet, a politika és a kultúra szemüvegén és nyelvezetén át. De ne legyenek senkinek illúziói az objektivitásról, azt hiszem, én is a sánc egyik oldalán állok, hiszen olyan kategória rég nem létezik, hogy semleges nézőpont. Egyszerűen olyan magasra nőtt a sánc, hogy már egymás hangját sem halljuk meg; de a történet, illetve a helyzet érthető azoknak, akik benne élnek. És akik kívül vannak? Akik csak politikai frázisként, időről-időre aktuálpolitikai célokra használt jelzőként hallanak Esztergomról, mint laboratóriumról? Itt kaphatnak majd kicsit árnyaltabb képet a politikai diskurzus esztergomi-jelzős elemeiről. 

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: fidesz esztergom laboratórium


süti beállítások módosítása